Színházvezetői gondolkodásom alapkérdése: kinek csinálunk színházat? Milyen közönség, milyen néző vált jegyet a Győri Nemzeti Színház előadásaira?

2010 óta élek a városban. Belülről és kívülről, alakítójaként és fogyasztójaként egyaránt jól ismerem Győr kulturális életét. Tudom, milyen színháztól töltődik fel, kacag vagy rendül meg a győri polgár – hiszen én magam is az vagyok.

Olyan színház az álmom, amely aktívan jelen van a város életében – előadásaival, egyéb művészeti eseményeivel, a társintézményekkel közösen nyújtott kulturális szolgáltatásaival. Amelynek épületét, elő-adásait, színészeit büszkén vallja magáénak a város. Amely izgalmas és átélhető módon reflektál Győr múltjára, jelenére és jövőjére, a közösségét foglalkoztató problémákra és kérdésekre. Amely képes aktív módon felmutatni a kulturális sokszínűséget. Amely helyi érték.

Olyan színház az álmom, amely nem valamivel szemben fogalmazza meg magát, hanem valamiért. Amely éppen ezért tisztelettel adózik a magyar nép hagyományainak, amely zászlajára tűzi az anyanyelvi kultúra ügyét. Amely színházi eszközökkel dolgozza fel a nemzeti múltat, értelmezi a nemzeti jelent és mereng a nemzeti jövőn. Amelynek hivatása, hogy közönségét – érkezzen az ország bármely tájáról vagy a társadalom bármely rétegéből – közösséggé formálja. Amely nemzeti érték.

Ezért az álomért szeretnék dolgozni a következő években, mint a Győri Nemzeti Színház igazgatója.

A Kisalföld teljes cikke itt érhető el.